A kormány a lehető leghamarabb benyújtja frissített önértékelését a Bizottságnak - közölte a Portfolio-val az Igazságügyi Minisztérium az uniós kohéziós források és a helyreállítási alap támogatásainak lehívásához szükséges eljárás kapcsán. A magyar fél úgy értékeli, hogy az igazságügyi reform elfogadásával teljesítette a horizontális feljogosító feltételeket, így kezdeményezheti mintegy 13 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását. Az Európai Bizottság lapunk megkeresésére óvatosabban fogalmazott, míg korábbi hírek szerint lehet még akadály a kormány előtt.
Ahogy arról már mi is beszámoltunk, ma lezárultak az igazságügyi vállalásokkal kapcsolatos tárgyalások az Európai Bizottsággal, ezt Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos is megerősítette. Már csak az uniós biztosok kollégiumának jóváhagyása van hátra, jelentette ki Varga Judit Brüsszelben az MTI-nek nyilatkozva.
Megvannak az uniós források elköltését felügyelő monitoring bizottságok új tagjai. Távozik viszont több ismert tag is, így György László kormánybiztos, valamint Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár.
A múlt héten derült ki, hogy a kormány az uniós források felszabadításához egy éven belül negyedjére is átírja a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályokat.
Az operatív programok és a helyreállítási terv fejlesztései kapcsán érkező 12 100 milliárd forintnyi uniós forrásból mintegy 6200 milliárd forint értékű beruházási volumen jelentkezik az építőipar számára. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésgazdasági Kollégiuma közös kibővített ülésén ismertette a 2021-2027-es európai uniós fejlesztési időszak forrásfelhasználásának keretrendszerét az építésgazdaság szempontjából.
Több milliárd forintot mozgatott át a kormány, hogy egyes uniós projektek önköltségi, vagyis a magyar állam által biztosított részét átírja. Debrecen belvárosának átépítése, út- és csatornaépítések, valamint ipari park fejlesztése is bekerült a lajstromba.
Noha eleinte a magyar kormány elutasította, hogy igényelje az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz olcsó hitelkeretét, most mégis felkérték Navracsics Tibor uniós főtárgyalóvá előlépett területfejlesztési minisztert annak megigénylésére. Nyáron jár le a határidő a 9,6 milliárd eurós olcsó uniós hitel felvételére, amelynek felhasználásáról Lantos Csaba energiaügyi miniszter dönt majd.
Az Európai Unió gyakorlatilag befagyasztotta a kohéziós alap keretében Magyarországnak járó 22 milliárd eurós forrást - értékeli pénteki cikkében a Bloomberg hírügynökség a napokban már megjelent fejleményeket azok után, hogy az uniós testülettől fontos és határozott válaszokat kaptak. A Bizottság arra hivatkozik döntésében, hogy hazánk nem teljesített minden szükséges, feljogosító feltételt, többek között felróják, hogy a kormány nem védi megfelelően az emberi jogokat.
Az elmúlt hónapokban több ügyben előrelépés történt a magyar hatóságokkal, de még mindig maradtak nyitott kérdések, így a korrupcióelleni küzdelem, a megfelelő audit és kontroll rendszerek, sőt oktatási kérdések is – jelezte az Európai Bizottság egyik szóvivője az EUobserver kérdésére azzal kapcsolatban, hogy mi áll a magyar helyreállítási program elfogadásának útjában a jogállamisági vita kapcsán. Közben a cseh Európa-ügyi miniszter éles hangú Reuters-interjúban üzente, hogy a magyar kormánynak előbb változtatnia kell a jogállamisági kereteken ahhoz, hogy pénzhez jusson; a napi.hu összefoglalója pedig azt vázolta, hogy a különböző területeken a viták még hetekig-hónapig elhúzódhatnak az Európai Bizottsággal, így leghamarabb csak jövő tavasszal érkezhetnek EU-pénzek Magyarországra. Azt is leírták, hogy információik szerint a jogállamisági viták kapcsán a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknak pedig nagyjából a 40 százaléka lehet valódi veszélyben, ami kalkulációink szerint mintegy 4 ezer milliárd forintot jelentene. Közben a Portfolio brüsszeli háttérinformációi szerint ezekben a napokban kellene megérkeznie az első olyan jelzéseknek a Bizottság elnöki kabinetjéből, hogy a szakértői stábok például a jogállamisági eljárásban a megállapodás felé haladhatnak-e, vagy nem. Utóbbi azt jelentené, hogy szeptember 22-ig a Bizottság a tagállamokat tömörítő Tanács elé viszi a vitát, megjelölve, hogy mely területeken konkrétan mi a probléma a magyar pénzosztási keretekkel és ezért milyen pénzügyi szankciókat javasol. Úgy tudjuk, hogy még nem dőlt el, melyik irányba haladnak a folyamatok, feltehetően Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szeptember 14-i, az Európai Parlament előtt tartandó évértékelő beszédében küld majd kifelé szignált az EP-képviselőknek, a közvéleménynek, és a piacoknak.
Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
A kohéziós politika súlya az előzetes félelmekkel ellentétben nem gyengülni, hanem erősödni fog a jövő hétre átdolgozandó 2021-2027-es uniós költségvetésben, azaz a konvergencia támogatása nagyobb szerepet kap és így az új verziónak semmiképpen sem lesznek kárvallottjai a szegényebb országok és régiók – hangsúlyozta két uniós biztos egy hétfői európai parlamenti szakbizottsági tanácskozáson a Bruxinfo összefoglalója szerint. Bár a részletek nem ismertek, de önmagában ez az üzenet biztató hír Magyarországnak, azaz afelé mutat, hogy mégsem lesz reál értelemben 25% körüli zuhanás a kohéziós támogatásainknál a mostani 7 éves ciklus pénzeihez képest.
Nemmel válaszolt Orbán Viktor kormányfő arra a kérdésre ma, hogy tervezi-e bejelenteni a Fidesz kilépését az Európai Néppártból, és hangsúlyozta: nem tervez semmilyen bejelentést – számolt be a Portugáliában járó kormányfő kijelentéséről az MTI. Úgy tűnik, hogy a Fidesz megmaradó néppárti tagsága még jól is jöhet a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló heves tárgyalásokon.
A németek és franciák gyorsan döntésre akarják vinni a 2021-2027-es uniós költségvetés kérdését és ebben a helyzetben a magyar álláspont még mindig túl merevnek számít, lényegében illúziókat kerget a kormány arról, hogy mennyiben javítható fel az elhozható EU-pénzek volumene – írja brüsszeli szakértőkkel és diplomatákkal folytatott beszélgetései alapján a Bruxinfo. Mindez azért érdekes, mert a hétvégén kiderült: február 20-ra rendkívüli EU-csúcsot hívott össze az Európai Tanács elnöke, és az eseményen kifulladásig, azaz akár több napig is tárgyalhatnak, hogy ne húzódjon tovább az EU egészét érintő stratégiai kérdés rendezése.
2014 és 2020 között az Európai Unió által nyújtott felzárkózási források a nemzeti jövedelem 2,75%-át tették ki, a következő 7 évben azonban ez az összeg számottevően, a GNI 1,6%-ára csökkenhet - írja a Bruxinfo az Európai Bizottság fris számaira alapozva.
Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi "igazságot akarunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.
Az unió kohéziós alapjából 265 millió eurót (mintegy 82 milliárd forint) fordíthat Magyarország a Budapesttől a román határig tartó M4-es autópálya új szakaszának kiépítésére - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.
A tagállamok mintegy kétharmada, 16-17 tagállam Európa-ügyi illetékese jelezte a hétfői első vitán, hogy nem ért egyet a kohéziós, illetve az agrárkassza 2020 utáni időszakra javasolt vágásával és különösen annak - többségük szerint - aránytalanul nagy mértékével - foglalja össze a hétfői többórás vita egyik fő érdekességét a Bruxinfo. Aznap a lengyel és a magyar kormányfő Varsóban azt hangoztatta, hogy elfogadhatatlan az agrárkassza vágása a következő uniós büdzsében, és közben Brüsszelben az EU-pénzek jogállamisághoz való kötését is élesen bírálta a két ország illetékese. Amint az várható volt, tényleg éles viták látszanak már most a 2020 utáni EU-s költségvetésről, noha a forráselosztásra vonatkozó részletes tervek csak a következő egy hónap során válnak ismertté.
Helyes eljárás feltételekhez kötni az Európai Unió (EU) közös költségvetéséből a tagországoknak megítélt összegek kifizetését - mondta az Európai Parlament (EP) elnöke, Antonio Tajani a Spiegel Online hírportálon közölt interjúban az Európai Bizottság következő hétéves (2021-2027) költségvetési tervében rögzített jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban.
Egyelőre fikciónak kell tekinteni az uniós támogatások jogállamisághoz kötését, a szubjektív kritériumok bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, újságíróknak nyilatkozva.
Nem kapott nagy figyelmet idehaza az Európai Unió pénzügyminisztereinek legutóbbi, keddi ülésének egy olyan napirendi pontja, ami Magyarország jövőjét is meghatározhatja. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig az eseményen felvázolta a magyar kormány határozott álláspontját az eurózóna mélyítésével kapcsolatos elképzelésekről.
